Iohannis szerint csökkent az előrehozott parlamenti választások esélye
Klaus Iohannis jobboldali elnök szerint ötven százalék alá csökkent az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásának esélye Romániában, miután az alkotmánybíróság az ellenzéki szociáldemokratáknak adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában.
Az államfő arra reagált, hogy a taláros testület megállapította: Iohannis alkotmányos konfliktusba került a parlamenttel, amikor ismét a törvényhozás által leváltott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnöknek adott kormányalakítási megbízást, ezért valaki mást kell jelölnie a kormányfői posztra. Az elnök nem kommentálta bővebben a taláros testület határozatát, azt mondta: az újabb kormányalakítási egyeztetésekkel és kormányalakítási megbízással megvárja az alkotmánybíróság indoklását.
Hétfői határozatáról szóló sajtóközleményében az alkotmánybíróság leszögezte: a kormányalakítási megbízásnak csak az lehet a célja, hogy a jelölt parlamenti többséget szerezzen egy új kormány beiktatása érdekében. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az elnök szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely - két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után - felhatalmazza a parlament feloszlatására.
Iohannis január elején állapodott meg Ludovic Orban miniszterelnökkel, a november óta kisebbségben kormányzó és népszerűsége csúcsán lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, hogy nem várják meg az év végét, hanem megpróbálják előrehozni a parlamenti választásokat júniusra, az önkormányzati választások időszakára. Tervük első lépéséhez, az Orban-kabinet megbuktatásához a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, tavaly ősszel ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) készségesen hozzájárult, az azt követő színjátékhoz, Ludovic Orban régi-új kormányának kétszeri parlamenti elutasításához már nem.
Az államfő hétfői sajtóértekezletén újabb éles PSD-ellenes kirohanással reagált a történtekre: felelőtlenséggel, "rögeszmés hataloméhséggel" vádolta a szociáldemokratákat, amiért parlamenti bojkottjukkal és alkotmányossági óvásukkal meggátolták, hogy az "általuk előidézett kormányválságot" demokratikus eszközökkel, a választói akaratnak megfelelően rendezzék.
Az elnök elismerte, hogy nem sok esélyt lát már a parlamenti választások előrehozására. Újságírói kérdésre válaszolva annyit előrevetített a továbbiakról, hogy nem akar nemzeti egységkormányt, és azt is a választói akarattal összeegyeztethetetlen forgatókönyvnek nevezte, hogy a PSD jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást.
